„Akkor majd mi magunk megoldjuk” – nagyjából ezzel a felütéssel jelentette be Sam Altman, az OpenAI vezére, hogy a cég hivatalosan is visszatér a robotika világába. Az új divízió, amely stílszerűen az OpenAI Robotics nevet kapta, máris gőzerővel vadássza a legpengébb mérnököket, hogy olyan robotokat építsenek, amelyek képesek „segíteni az embereknek a fizikai világban”. A bejelentés alig néhány hónappal azután érkezett, hogy az OpenAI elég látványosan – és meglehetősen hirtelen – szakított a humanoid robotokat fejlesztő Figure csapatával.
Az ambiciózus újrakezdés élére azt az Aditya Ramesht állították, akinek a neve ismerősen csenghet bárkinek, aki generált már fotorealisztikus képet egy avokádó alakú fotelről. A DALL-E egyik szülőatyjaként és a Sora videógeneráló csapatának vezetőjeként Ramesh kinevezése a robotikai részleg alelnöki posztjára több mint sokatmondó. Az OpenAI ugyanis nem csak egy chatbotot akar rácsavarozni egy fémvázra; arra fogadnak, hogy a generatív AI és a világszimuláció terén szerzett tapasztalatukkal képesek lesznek feltörni a „testet öltött intelligencia” kódját. Ramesh meg is erősítette az új szerepkörét, kijelentve: a célja az, hogy „a videógeneráló modelljeink intelligenciáját átültessük a fizikai valóságba”.
Persze nem ez az OpenAI első bálja a robotikával. Az iparági veteránok még emlékezhetnek az eredeti robotikai csapatra, amely azzal vált világhírűvé, hogy megtanított egy robotkezet egyetlen kézzel kirakni a Rubik-kockát. Azt a részleget 2021-ben, minden különösebb ceremónia nélkül feloszlatták, akkoriban a jó minőségű tanítóadatok hiányára hivatkozva. A mostani visszatérés üzenete egyértelmű: a Sora-szintű világmodellekkel már olyan hatékonyan tudják szimulálni a valóságot, hogy az adatínség többé nem jelent akadályt.
Miért akkora szám ez?
Ez nem csupán egy újabb K+F projekt a sok közül; ez egy olyan stratégiai irányváltás, amely alapjaiban rajzolja át az AI-térképet. Miután a Figure-rel kötött, rövid életű, de annál hangosabb együttműködés véget ért – a Figure pedig azóta is azt hangoztatja, hogy saját „áttöréseik” vannak, és nincs szükségük külső segítségre –, az OpenAI látványosan befejezte a fizikai világgal kapcsolatos ambícióinak kiszervezését. Ezzel a lépéssel az OpenAI közvetlen hadat üzent nemcsak korábbi partnerének Translation not available (hu) , hanem minden egyes szereplőnek a humanoid robotok egyre zsúfoltabb piacán.
Azáltal, hogy egy generatív modell-gurut ültettek a pilótafülkébe, az OpenAI egy alapvető filozófia mellett tette le a voksát: a robotika legnehezebb része nem a hardver, hanem az agy. Meggyőződésük, hogy egy valóban intelligens, a környezetét értő mesterséges intelligencia képes lesz áthidalni a mechanikai korlátokat. Hogy ez a teória megállja-e a helyét a fizikai valóság könyörtelen terepén, az lesz az AI-történelem következő nagy tesztje.