A német védelmi technológia feltörekvő csillaga, a Helsing úgy döntött, a szoftverei elég időt töltöttek a virtuális magányban. A cég – amely eddig leginkább a Saab Gripen vadászgépeihez fejlesztett Centaur MI-másodpilótájáról volt ismert – most kilépett a fizikai valóságba: lerántották a leplet az RX-1-ről. Ez a nagyméretű, négylábú robot az elemeknek és a könyörtelen terepviszonyoknak feszülve bizonyíthatja sebességét és robusztusságát. A gép az Area 9, a Helsing frissen bejelentett kutatórészlegének első szülötte, amely pont úgy hangzik, mint Európa válasza a Skunk Works-re vagy a Google-féle Moonshot Factory-ra.
Az RX-1 pontosan úgy néz ki, ahogy az ember egy katonai célú robotkutyát elképzel, a Helsing pedig nem is titkoltan „szuverén európai alternatívaként” tálalja a máshonnan származó platformokkal szemben. A hardveres függetlenségre való törekvés jegyében Antoine Bordes, a Helsing vezető kutatója hangsúlyozta, hogy az RX-1-et teljes egészében Európában tervezték és gyártják – beleértve az olyan kritikus alkatrészeket is, mint a saját fejlesztésű aktuátorok.
Egyelőre azonban az RX-1 még „csak” egy kutatási platform, nem pedig egy azonnal bevethető harctéri eszköz. A Helsing az első példányokat a kontinens legnevesebb akadémiai laboratóriumainak bocsátja rendelkezésére, hogy felpörgessék az MI és az autonóm rendszerek határterületein zajló fejlesztéseket. Az első partnerek között a robotika európai nehézsúlyú bajnokait találjuk: Marco Hutter professzor laboratóriumát az ETH Zürich-en, valamint a francia nemzeti kutatóintézetet, az Inria-t. Hutter szerint az RX-1 egy olyan „fejlett, európai fejlesztésű hardverplatform, amely izgalmas lehetőségeket nyit meg a tereprobotikai kutatások előtt”.
Miért fontos ez?
A Helsing nyitása a tiszta szoftveres megoldásoktól a vertikálisan integrált hardverek felé komoly stratégiai fegyvertény. A cég nem csupán egy újabb négylábú gépet épít; egy teljes körű robotikai ökoszisztémát hoz létre, kifejezett geopolitikai éllel. A „szuverén” platformmal a Helsing közvetlenül Európa technológiai kiszolgáltatottságát célozza meg a kritikus védelmi szektorban. A végső cél olyan autonóm rendszerek megalkotása, amelyek képesek boldogulni a kiszámíthatatlan terepviszonyok között – például egy törmelékkel borított harctéren –, ahová embert küldeni már túl kockázatos lenne. Az RX-1 az első fizikai lépés afelé, hogy a Helsing MI-agyai a cég saját gyártású testeiben keljenek életre.